1Sám 16,1-13

Dávidot az apja nem tarthatta valami sokra, mert amikor Sámuel azt kéri, hogy vezesse elő fiait, Dávidot nem hívatja, hanem kint hagyja a mezőn. Az Isten általi kiválasztottságot azonban az sem veheti el tőle, hogy mások háttérbe szorították. Milyen megnyugtató hallani Istentől, hogy ő nem a külsőt nézi, hanem az ember szívét. Sokszor mintha mégis azt látnánk magunk körül, hogy az emberek jobban foglalkoznak a külsejük szebbé tételével, mint a lelkükével. Isten elől azonban nem lehet elrejteni azt ami a szívben van, s az ő kiválasztásának ez lesz az alapja. Akit pedig kiválaszt, azt meg is védi. Kicsinyes és irigy emberek áskálódása nem fog ártani neki.