1Kir 11,29-32

Salamon szíve kettészakadt, egyszerre próbálta meg az Urat szolgálni és a pogány isteneket. Olyan, mint egy biztonsági játékos, aki minden lehetőségre gondol, több vasat is tart a tűzbe, mert ki tudja, hátha éppen a pogány istenségekkel kell a leginkább jóban lenni, nehogy baj érje. Csakhogy az Istenbe vetett hittel ez nem egyeztethető össze. Az Istenbe vetett bizalom nem tűr meg mást maga mellett, s mivel Salamon szíve kettészakadt, az országa is ketté fog szakadni. Olyan lesz, mint Salamon szíve.

Beszédes, hogy Salamonnak csupán egy rész marad meg, míg Jeroboámnak tíz. Vajon nem szemlélteti-e ez Salamon szívének állapotát is? Ha ennyire súlyossá vált a helyzet, hogy Salamon szívében egy rész jutott Istennek, tíz pedig a bálványoknak, vajon csoda-e, hogy Isten elveszi tőle azt a részt, amit a bálványoknak adott? Isten újra és újra rámutat, hogy nem lehet kétfelé szolgálni. Isten mellett nem fér meg másik istenség.

Amikor Salamon szembesül azzal, hogy elveszíti országa jelentős részét hitetlensége miatt, még mindig nem az a válasza, hogy visszatér Istenhez, hanem hogy megpróbálja megölni Jeroboámot, s ez pontosan mutatja szívének Istentől való eltávolodását. Döntése nem csupán saját életét taszította erkölcsi nyomorba, hanem népéét is, akinek rossz példát adott, hanem a bűn megállíthatatlan útjára vezette, mivel visszautasította a megtérést. s megmaradt saját gonosz útján. Talán az az egy rész is csak Dávidra való tekintettel maradt meg neki.