Dán 9,4-10

A bűn miatti szégyenkezés annak a jele, hogy Isten működik az életünkben. A bűn megromlott kapcsolatokat hoz magával Istennel is és az emberekkel is. Eltérünk attól a tervtől amit Isten alkotott rólunk. Eldobjuk az ő szeretetét magunktól, s valami sokkal kevésbé értékeset választunk. Pontosan tudjuk, hogy nem olyanok vagyunk, amilyennek lennünk kellene. Tudjuk, hogy gyenge és értéktelen oldalunk látszik, az, amely ránk talán egyáltalán nem is jellemző. Nem vagyunk büszkék arra, hogy mások ilyennek látnak minket, mert nem vagyunk ilyenek. Szégyenkezünk, mert csődöt mondtunk.

De a szégyenünk is válhat eszközzé Isten kezében. A szégyen borzalmának megtapasztalása megakadályozhatja, hogy ugyanazt a rossz döntést ismételten meghozzuk. A bűnünk és szégyenünk ellenére Isten nem taszít el minket, egyedül ő képes felemelni, hogy szégyenünk eszközzé váljon szentté válásunk útján.