ApCsel 17,15.22-18,1

Pál tanult ember, aki rendelkezik a bölcs beszéd képességével, ezért meggyőző módon tudja hirdetni az evangéliumot. Az athéniak is büszkék saját szónoki képességükre. Szívesen hallgatják a szép beszédeket. Történetük mégis azt mutatja, hogy a tanultság önmagában nem hoz közös nevezőre, sem pedig nyitottá nem tesz Jézusra. A szó puszta kimondásánál vagy meghallgatásánál többre van szükség: olyan nyitottságra, amely nem csupán a különlegességeket keresi, hanem az igazságot.

Pált kinevetik amiatt, amit képvisel, s igyekeznek hitét nevetségessé tenni. Nem is kezd el vitatkozni velük. Mégis a megszégyenítés ellenére is vannak néhányan, akiknek a szívében jó talajba kerültek az elvetett magok és csatlakoztak Pálhoz. Vannak, akik számára a gúny és az elutasítás ellenére mégis felragyogott Krisztus üzenetének fénye. Isten maga gondoskodik arról, hogy ha nem is lesznek nagy számban hívők, mindig legyenek, akik a hitet átmentik és hitelesen továbbadják, mindegy mi történik.