Mt 18,21-35
A megbocsátás nem a másik embertől függ és nem a másik emberben történik. Tőlem függ és bennem történik. Gyakorlatilag független a másik embertől, hiszen akkor is meg lehet bocsátani, ha nem kérik azt. Legtöbbször arról, hogy neheztelünk valakire, nem is a másik tehet, hanem mi magunk. A kezdeti fájdalom után, amit tette vagy szava okozott, elkezdjük őrizgetni magunkban megbántottságunkat. Dédelgetjük, mert ezáltal saját magunkra tudunk figyelmet irányítani: magunkét is, és másokét is. Együttérzést és a mi oldalunkra állást akarunk kicsikarni másokból, s felháborodást amiatt, hogy az a másik milyen. Elidőzünk a gondolaton, hogy mennyire megbántottak bennünket, s valamiféle fura érvezettel tesszük ezt, meggyőzve magunkat, hogy a történetben mi teljesen áldozatok vagyunk, míg minden rossz a másik felelőssége. A harag így bennünk burjánzik, s minél többet várunk a rendbetételével, annál nagyobb lesz, és annál nehezebben lehet majd kiirtani.
Jézus, mint mindig, most is példát mutat nekünk. Bármennyire is felfoghatatlan, mégis sokan voltak, akik gyűlölték őt. Megmagyarázhatatlan, de így volt. De ő soha nem gyűlölt. Kemény szavai ébresztőként kellettek volna, hogy hassanak, de a zsidó vallási vezetők nem ébredtek fel. S amikor kínozták és megfeszítették, ő bántalmazóiért imádkozott, s kérte számukra Atyja bocsánatát is. Sehol nem olvassuk, hogy Jézus védekezett vagy magyarázkodott volna a személyét ért támadások kapcsán. Tudta, hogy soha nem tudja befolyásolni azt, hogy az emberek miket beszélnek. Ő a saját erre adott válaszát tudja befolyásolni. S azt választotta, hogy inkább elengedi a megbántást, semint őrizgetné magában hosszú ideig.
Talán az ilyen isteni megbocsátás nekünk még nehéz. De nem is egyedül kell tennünk, hanem Jézussal együtt. A megbocsátáshoz szükséges erő tőle jön. Az imádságban és a szentségekben átformálja a szívünket, s ő tesz bennünket képessé a megbocsátásra. Ez pedig elkerülhetetlen az életünkben, hiszen mi magunk hatalmazzuk fel Istent nap mint nap, hogy úgy bocsássa meg a mi vétkeinket, ahogyan mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétettek.
