Iz 7,10-14

Acház Isten törvényét ismerő és megtartó embernek tűnik, hiszen pontosan tudja, hogy nem szabad Istent kísérteni. Ez azt jelenti, hogy nem szabad őt eszközként felhasználni céljaink elérése érdekében olyan módon, hogy Istennek ne legyen más lehetősége, mint megtenni, amit mi akarunk. Például a saját életünket veszélybe sodorni azért, hogy megmentsen, s ezáltal megbizonyosodjunk arról, hogy valóban törődik velünk.

Nos, úgy tűnik, hogy Acház pontosan tudja a dolgát. A próféta mégis ingerülten válaszol neki. Acház háborúba keveredett, és a nehéz helyzet megoldása foglalkoztatja. A helyzetre megvan a maga megoldása, amit végre akar hajtani. Istennek azonban van egy saját terve, és van mondandója. Ezért bízza meg Izajást, hogy közvetítsen Acház felé, aki bátran kérhet jelet arra vonatkozóan, hogy az üzenet valóban Istentől származik.

Ebben a helyzetben mondja Acház, hogy nem fogja Istent kísérteni. Vagyis mondata nem az Isten iránti alázatról szól, hanem sokkal inkább arról, hogy megvan a saját terve, és nem akarja, hogy Isten abba belebeszéljen. Egyfajta vallásos köntös alatt mond nemet Istennek. Az Urat viszont nem lehet elhallgattatni, ő akkor is megadja a jelet, ha Acház nem kér belőle. A hitünk és az imádságban kimondott szavaink komolysága és számon kérhetősége áll e szakasz középpontjában.