Mt 1,18-24

Évszázadokon keresztül sok zsidó lány várta, hogy ő lesz majd a Megváltó édesanyja. S talán ugyanígy sok zsidó fiú is szeretett volna a Megváltó édesapja lenni. Sok-sok emberi terv, s emberi nyitottság Isten akaratának megvalósítására. Ma is megtörténik ugyanez, csak éppen más kontextusban. Mi is tele vagyunk vágyakkal és álmokkal, amelyek megvalósulásához Isten segítségét kérjük. Nem rossz álmokról van szó, hanem akár nagyon szent és önzetlen álmokról. Mégis, akármennyire is nehéznek hangzik, az nem elég, hogy ez és ez a mi álmunk. Hiszen akkor ez még csak a mi álmunk. Az kell, hogy Isten álma is legyen, hogy ő is akarja, hogy az ő tervében is szerepeljen.

Máriát és Józsefet Isten választotta ki. A feladatra nem lehetett jelentkezni. Isten kérte fel azokat, akiket a leginkább megfelelőnek gondolt. Titokzatos tudásában ő azt is látja, amit mi nem, s pontosan tudja, hogy egy-egy álmunk beteljesedése milyen veszélyeket hozna nekünk vagy másnak. Például a lottónyeremény sem csupán azt hozhatja magával, hogy a nyertes elkezd segíteni a vagyonából, hanem azt is, hogy kapzsivá válik, életveszélybe kerül, vagy éppen az üdvössége kerül veszélybe. Még ha nem is tudjuk, hogy Isten miért nem akarja mindig azt, amit mi olyan nagyon szeretnénk, elfogadjuk döntését, mert bízunk benne, tudva, hogy egy szép álmot nekünk is tartogat.