Lk 11,42-46

A hit egyszerű. Nem könnyű, de egyszerű. Isten bizalmat kér tőlünk: bízzunk benne annyira, hogy elhisszük, hogy nem akar nekünk rosszat, hanem úgy irányítja életünk minden dolgát, hogy az egészen biztosan az üdvösség felé vezessen bennünket. A mi dolgunk megtenni annak akaratát, aki a legjobban szeret bennünket. Ez a gondolatsor nagyon logikus és könnyen megérthető, de nagyon nehéz életre váltani, hiszen az önzés vagy gőg sokszor munkálkodik még bennünk.

Érdemes ránézni a kiskutyára, hogy hogyan tekint gazdájára. Megteszi akaratát, nem sértődik meg, elfogadja a gazda irányítását. Hálás a legkisebb jóért is, mindennek örül, legfőképpen az együtt töltött időnek. A bántást nem hordozza magában még hosszú ideig, tud úgy szeretni és bízni, mintha semmi sem történt volna. Egész élete a gazdától függ. Ő tölti be szükségleteit. Nem tudja, de nem is akarja elképzelni életét a gazda nélkül.

Olyan szép hasonlata lehetne ez Istennel való kapcsolatunknak! Így tekinteni Istenre, így fogadni el a döntéseit és így válaszolni mindig az ő nagy szeretetére. Sokszor mi bonyolítjuk túl a dolgot és a vele való kapcsolatunkat elvárásokkal és feltételezésekkel, amelyek már előre megmérgezik kapcsolatunkat, mert a bizalmi alapot támadják meg. Ha hajlandó vagyok mindent odaadni Istennek, azért nem kell majd aggódnom, mert akkor mindenem lelkiismeretes gazdája ő lesz. Ő pedig hűségesen kezeli a rábízott minden javamat.