Róm 6,19-23

A szabadság fogalmát újra és újra próbálja értelmezni minden nemzedék és hatalmi struktúra. Ezek a magyarázatok legtöbbször erősen szubjektívek és annak a célnak szolgálatában állnak, amelyről a definiáló igyekszik másokat is meggyőzni. A mai sokfelé elterjedt meghatározás szerint a szabadság az, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Vajon 56 hősei mit szóltak volna egy ilyen szabadság-fogalomhoz? Amellett, hogy érdeksérelem nélkül nem lehetséges, hogy mindenki azt tegyen, amit akar, nem is volna hasznos sem az egyén, sem a társadalom számára, hiszen mi történik akkor, ha valaki éppen egy rossz dolgot akar megtenni a szabadságra hivatkozva? Az Isten által adott szabadsággal ilyen formán csak visszaélni lehet.

Isten úgy adja az ember szabadságát,. hogy az saját létezésének kiteljesedése és az üdvösség felé vezesse őt. Isten a szabadság forrása, aki nem korlátozza azt erőszakkal, hanem biztonságos kereteket állít fel, amelyeken belül az ember sérülés nélkül gyakorolhatja szabadságát. Isten keretei nem korlátok vagy akadályok, hanem életmentő segítségek. Ezeken belül tudjuk jól és biztonságosan használni Isten ajándékát.

Isten törvénye nem veszi el szabadságunkat, mivel azt szeretné, hogy önként vállaljuk parancsainak megtartását, szabad döntéssel. Ő a szabadság forrása és megtartója, nem elvevője.