Mt 3,13-17

Jézus nem azért keresztelkedik meg, hogy lemossa a bűneit, hiszen neki nincsenek bűnei. Azért keresztelkedik meg, hogy megszentelje a vizet, amellyel majd a mi bűneinket fogják lemosni. A megszentelt víznek így olyan ereje lesz, amely képes elbánni mindazzal, amivel a hétköznapi víz nem. Bűnt csak az a víz képes eltörölni, amelyet Jézus szentté tett.

Az esemény egy másik aspektusa Jézus alázatára világít rá. Bár ő isteni természettel rendelkezik, Keresztelő János pedig legfőképpen miatta gyakorolja küldetését, Jézus mégis beáll a keresztségre várók sorába, holott minden joga meg lett volna arra, hogy előre menjen Jánoshoz. Együtt van azokkal, akikhez a küldetése szól, mintegy elvegyül közöttük. Istenségét ez semmiben nem halványítja el, de megmutatja, hogy Jézus azért jött el, hogy együtt legyen az emberekkel, s vállalja a közösséget velük. János húzódozik, amikor Jézus kéri a keresztséget, de Jézus ragaszkodik hozzá. Nem tagadja azt, hogy ő nagyobb lenne Jánosnál, csak azt mondja, hogy ennek a megvitatására most nincs itt az idő. Jézus alázata nem tagadja a hierarchiát, de megmutatja, hogy az, aki vezető, annak szolgálnia kell. Feladatát minden Krisztus tanítvány akkor is pontosan el tudja látni, ha szolgálatként tekint arra, nem pedig hatalmaskodásként.