1Jn 2,12-17

Az evangélium üzenete, amelyet János apostol is hirdet, mindenkinek szól: szülőknek és gyermekeknek, fiatalnak és idősnek. Válogatás és kivétel nélkül mindenkinek. Még azt sem lehet mondani, hogy a gyerekeknek csak kisebb mértékben, hiszen ők is ugyanarra az életszentségre kaptak meghívást, mint a felnőttek. Mindenkinek a maga helyzete szerint kell a szentségre való meghívást életre váltania. A gyerekek ezt a saját módjukon teszik, nem felnőttként. De Jézusnak nekik is ugyanannyi teret kell engedniük az életükben, mint a felnőtteknek. Ehhez segítségre van szükségük, de a cél számukra is ugyanez. Ahogyan ugyanazok a veszélyek is, amelyek a világból leselkednek rájuk. Mivel a gonosz nem válogat, hogy fiatal vagy idős, a gyerekektől sem várhatunk el kevesebbet, mint a Jézusnak való teljes önátadást. Csak akkor lesznek jó úton, és lesznek felvértezve a gonosz támadásaival szemben.

De a János által felsorolt gyermekek, apák és ifjak is, mi mindannyian vagyunk. Gyermekek a hitben, mert mindannyian még csak tanuljuk, hogyan lehet a hitben egyre jobban előre haladni. Apák, mert mi is továbbadjuk azt másoknak, a mi példánk alapján tudják megtalálni Jézust. Ifjak, mivel még csak az út kezdetén vagyunk, és sokat kell még tanulnunk ahhoz, hogy a felnőtt bölcsességével rendelkezzünk. A hit egy egész életen keresztül való tanulást jelent, növekedést napról napra.