Mk 12,13-17

A Jézus visszatérése előtti idő nem a semmittevés ideje. A keresztény ember várakozása aktív várakozás. Maga Jézus sem tétlenül várja a pillanatot, amikor újra megjelenik, hanem az övéi segítségével igyekszik elérni azokat, akiket csak lehet, hogy barátságukat kialakítsák és megőrizzék. Ezáltal pedig az új és örök élet minél többek számára elérhető legyen.

Hasonlóképpen a mi várakozásunk sem lehet tétlenség. Saját kiválasztottságunk ajándékához is hűségesnek kell lennünk és másoknak is segítenünk kell, hogy megtalálhassák és felismerhessék Jézust. A Sátán sem tétlenkedik, így vagy ő fog minket magához vonzani vagy Jézus. Minden egyes nap szükséges, hogy Jézust válasszuk. Nem lehet azt mondanunk, én már döntöttem, mert a megszokás előbb-utóbb a lanyhaságba vezet minket. Minden nap igent kell mondani Jézusnak, tudatosítva, hogy minden egyes nap őt akarom életem céljának és értelmének. Ez a döntésem olyan, mint egy hitvallás, egy elköteleződés, amelyet minden nap megteszek, s amelynek erejében Jézus tud működni bennem. Egy minden nap meghozott és kimondott döntés megmenthet, mert segít megmaradni Jézus oldalán.