Ki tudna olyat kitalálni, mint amit Jézus hozott létre az Eucharisztiában? Mindenki számára új és addig hallatlan dolog. Pogány istenségekkel étkeztek együtt követőik, valamiféle rituális étkezés során, de hogy az étel maga átváltozzon, istenség legyen belőle, s az emberek ezt megehessék, ez lehetetlen lett volna. Az istenségeket éppen hogy el akarták különíteni a világtól, hogy az emberek esendősége és bűnössége ne sértse az istenségek szentségét, ne szennyezzék be őket, s ezáltal ne veszítsék el jóindulatukat sem.

Amikor Jézus megalapítja az Eucharisztiát, valami teljesen újat hozott létre. Meg akarta találni annak a módját hogy övéivel maradhasson, sőt övéiben. Olyan közel akar kerülni hozzánk, amennyire csak lehetséges, s ezért még óriási kockázatot is vállal: hogy ezzel az ajándékkal visszaélnek vagy méltatlanul veszik vagy méltatlanul bánnak vele. De még ez sem tartja vissza attól, hogy újra és újra odaadja magát az embereknek minden egyes szentmisében. Az övéi kedvéért még az elutasítást, kigúnyolást is vállalja. Jézus szeretete kreatív: mindig megtalálja annak a módját, hogy szeretetét megmutathassa és megéreztethesse velünk, mert szeretné, hogy mindig emlékezzünk arra, hogy ő szeret bennünket.