1Sám 4,1-11; Mk 1,40-45

Úgy tűnik, hogy a mai szentírási szakaszokkal semmi baj sincs, szép hitet fejeznek ki. Sokak talán még azt is felismerik, hogy így szoktak tenni, vagy vágynak arra, hogy így tegyenek. Pedig a mélyben más húzódik, nem szépség. A választott népnek harcolnia kell, mint annyiszor történelme során. Az életük a tét, amit meg kell védeniük. Ám az első ütközetben alulmaradnak. Ekkor jut valaki eszébe, hogy ha nekik nem is megy, Isten tud segíteni még az ilyen lehetetlennek tűnő helyzetekben is. Elhozatják a frigyládát, Isten jelenlétének biztosítékát, és így indulnak neki a következő csatának. Mondhatnánk, hogy milyen nagy hit ez. De az az igazság, hogy ha valóban Istennel járnának már az első csatában is teret engedtek volna neki, csak akkor jutott Isten eszükbe, amikor más választás már nem volt. Isten az utolsó esélyük lett, nem pedig az első. Nagy ujjongással fogadják, biztosak a győzelemben. Megelégszenek a frigyláda jelenlétével, s persze megint elfelejtik, hogy Isten a szövetség feltételéül azt szabta, hogy életüket törvényeihez igazítják. Sokkal könnyebb volt a ládában bízni, mint az életüket megváltoztatni. Ez egy hamis bizakodás Istenben, amely gyakorlatilag megzsarolja őt: a tieid vagyunk, segítened kell. Míg az ember a saját részét nem akarja megtenni.

A leprás ember történetének a vége hasonló, amikor Jézus megparancsolja neki, hogy ne szóljon a gyógyításról senkinek. Ő viszont alig köszön el Jézustól, máris híresztelni kezdi mindenfelé. Persze nagy benne az öröm és nem tudja magában tartani, hogy csoda történt vele. De mégiscsak az a helyzet, hogy Isten kér tőle valamit s ő annak az ellenkezőjét teszi. Jócskán meg is nehezíti vele Jézus helyzetét. Jézus akarata valahogy megint csak addig számít, amíg meg nincs, amit az ember kapni szeretne. Utána viszont már szabadnak érzi magát, még Jézustól is.

A hitünk mély kapcsolat Istennel, nem érdekkapcsolat, nem is üzleti viszony, hanem szereteten és bizalmon alapuló mély egység. Jézus erre hív bennünket. S ha mi is erre törekszünk, botlásainkat is rendbe tudja hozni, mert az elköteleződésünk megkérdőjelezhetetlen lesz számára.