Ma legalább kiderült, hogyan kell írni… Láttam pár táblát.

A mai napot is Ossomala-ban töltöttük, ma volt az orvosi misszió második napja. A napot azonban most együtt kezdtük az iskolában. Kb. 170 diák volt jelen a programon, köztük icurka-picurka óvodások. A kötelező beszédek és a kötelező beszédekre adott kötelező válaszok után énekeltek a diákok. De hogy az milyen nagyszerű volt! Bár több, mint 5 perc volt, felvettem az egészet, mert ezt látni kell… Ráadásul Afréka bejelentette, hogy az iskola csatlakozni fog az ösztöndíj programhoz, így az itteni legszegényebb diákoknak is lesznek majd támogatóik. Persze ez teljes boldogság nekik…

Utána kezdődött a rendelés, én pedig pár interjút készítettem betegekkel, gyerekekkel, személyzettel. Ezek a misszión dokumentálásához kellenek. Utána megint jó sokat beszélgettünk az atyákkal, meg dolgoztunk más projekteken, úgyhogy mi sem lazsáltunk. Az egyik atya ráadásul ott helyben elkezdett magyarul tanulni a Duolingo-val. Úgyhogy már tudja, hogy fiú – lány – alma – lámpa. Tökély…

A közlekedési helyzetről is vannak felvételeim, csak úgy összehasonlításképpen.