Jer 13,1-11

Jeremiásnak el kell rejtenie egy bőrövet egy sziklahasadékba, majd hosszú idő után újra elővennie. A hosszú idő alatt a bőröv természetesen kezdett elrothadni. Jeremiás ezt mutatja meg a választott nép tagjainak, s adja át vele számukra Isten üzenetét. A bőröv valamikor az ember derekára simult, annyira közel állt hozzá. Júda is közel állt Istenhez mint kiválasztott. De ahogy a bőröv elrothadt, ugyanúgy fogja Isten elrothasztani népe kevélységét és gőgjét. Mert kevéllyé és gőgössé váltak azzal szemben, aki alkotta és megmentette őket, aki kiválasztotta őket minden nemzet közül. S most engedetlenek és kevélyek azzal, akinek mindent köszönhetnek.

A kevélység azonban nem vezet semmi jóra, mert az elvezet Istentől. A kevély ember már jobban bízik saját magában, másokban vagy a körülményekben, mint Isten megváltó erejében. Isten nem csupán figyelmezteti, hanem folytonosan visszatérésre is hívja népét. Mivel akármennyire is eltávolodott tőle kevélységében, mindig kap új lehetőséget arra, hogy megtérjen és újra Isten akaratát tevő néppé váljon. Minden egyes ember élete is ilyen: a megtérésre és a visszatérésre mindig kapunk lehetőséget.