2Sám 7,1-5.8-12.14.16

Dávid kiválasztottsága egészen különleges, mivel Isten már azelőtt kiválasztotta őt, hogy Dávid egyáltalán tudott volna erről valamit. Kiválasztottsága sokrétű, király lehet, Isten embere, egy nagy család őse, a Megváltó felmenője, Isten akaratának teljesítője. Isten rengeteg dolgot ígér Dávidnak, és cserébe nem kér mást, mint hűségét. Hogy járjon az ő útján és tartsa meg parancsait. Dávid kiválasztottsága ajándék, amit Isten annak ellenére is megtart, ahogyan Dávid később viselkedik.

Uralkodása kezdetén Dávid még lelkes és tiszta. Isten iránti lelkesedése abban is megmutatkozik, ahogyan a templomépítésről gondolkodik. Látja saját palotáját és látja Isten sátrát. Érzi az ellentétet, érzi, hogy Isten, aki végtelenül nagyobb nála, sokkal kevesebbet kap, s ezt az igazságtalanságot szeretné helyrehozni. A templom építési ötletét kezdetben Nátán próféta is lelkesen fogadja, de később Isten mindkettőjük gondolkodását másfelé irányítja. A szép ház nem elsődleges Istennek. Ő nem úgy gondolkodik, mint az emberek. Az ő elsődleges lakhelye nem a kőből épült templom, hanem az emberek szíve. Azt a lelkesedést, ami Dávidban és Nátánban van a templomépítés iránt, az életük és a lelkük építésére és szépítésére kell felhasználniuk. Épületet építeni sokkal könnyebb, mint életet és lelket. Isten viszont hosszú távon gondolkodik: a lélek-lakás tartósabb, mint az épület.