Teréz anya elsőre nem nagy hősnek tűnik vagy olyan vezetőnek, akire az egész világ hallgat. Egy apró szerzetesnő, akiből legfeljebb azt nézték ki, hogy sokat és jól imádkozik. Meg hogy jó tanár. Közben pedig világosan meghallotta Jézus hívását az új életre és bátran követte is ezt a hívást. El sem tudjuk képzelni, hogy milyen lehetett számára hátrahagyni a kolostor biztonságot nyújtó környezetét és egyedül kimenni a kalkuttai nyomorgók közé. Gyakorlatilag életveszélyes vállalkozásba kezdett. S bár valóban volt is életveszélyben, mégsem lett soha semmi baja, hiszen Jézus hívta meg őt erre az útra és ő vigyázott is rá.

Teréz anya példát ad nekünk a radikális Krisztus követésre. Élete során mintha minden erről a radikalizmusról szólna: neki tényleg Jézus a legfontosabb, nem ismer kompromisszumot az imádságban, a legelesettebbek szolgálatában, az egyszerű és szegény életben. Élő evangéliummá vált, akin látni lehet azt, hogy hogyan kellene élnie Krisztus követőjének. Ezért is megdöbbentő azt kiolvasni Teréz anya leveleiből, hogy hosszú évtizedeken keresztül mekkora lelki szárazságban szenvedett. Annak ellenére tudta Krisztus követését radikálisan megélni, hogy jelenlétét nem érezte és folytonosan kétségek gyötörték. Hűsége mégis elvezette oda, hogy mindezek ellenére is kitartott az Úr mellett, s a szegények mellett, akiket az Úr küldött hozzá.

Krisztushoz való hűségünk döntés. Teszem azt, amit Jézus tanításán keresztül jónak ismertem meg. Teszem akkor is, amikor teljesen értelmetlennek tűnik. De mégis teszem, mert Jézus kérte. Ez a hűség és ebben példa számunkra Teréz anya.