ApCsel 23,6-10

Pál is a vádlottak padjára kerül, ugyanúgy, mint Jézus. Vádlói itt is azt gondolják, hogy Istennek tesznek szolgálatot, miközben éppen Isten ellen cselekszenek. Nagyon könnyű Istenre ráfogni dolgokat, valamiről azt állítani, hogy ez az ő akarata, mivel azok az emberek, akik távol vannak tőle, még a hangját sem fogják meghallani, nemhogy a tiltakozását. A zsidó vallási vezetők még Istent is elítélték, csak hogy Istent szolgálhassák, persze a saját módjukon. Isten újdonsága, kreativitása olykor szétfeszíti a jól megszokott kereteket, s ezt bizony nem mindig könnyű elfogadni. Egyszerűbbnek tűnik az eddig megszokottat folytatni, mert az kevesebb erőfeszítést kíván. A Jézus ellen felhozott vádak között az is ott szerepelt, hogy nem tiszteli a törvényt és a hagyományokat. Ő a forrása ezeknek, s most azzal vádolják, hogy hűtlen hozzájuk. Pedig nyíltan megmondta, hogy nem megszüntetni jött a törvényt.

Másik oldalon viszont a jézusi szabadságra hivatkozva némelyek már semmilyen törvényt vagy szabályt nem kívánnak elfogadni, mintha Jézus szabadsága a mindenféle törvénytől és hatalomtól való szabadságot jelentené. Pedig éppen azt szerette volna elérni, hogy egyedül Isten hatalmának vessük alá magunkat, ne emberek által kitaláltnak. Jézus igája édes és terhe könnyű. Az nem ró olyan terhet a benne hívőkre, amelyet képtelenség lenne elviselni. De ezeket a terheket Jézus iránti szeretetből fakadóan kell hordoznunk. Csak így lehet édes és könnyű.